Dolce Vita

Pünkösdi Kupa 2011.

2011-06-21T11:43:00.007+02:00

Utóirat - A kirakós lassan összáll

2010-07-16T15:39:00.001+02:00

Lassan eltelt egy hét az utolsó vitorlázásom óta, és már bizsereg a talpam, és hajópadlóra vágyik. A kis zöld kötelemet továbbra is mindenhova magammal cipelem és csomózok vadul. Tegnap kiborítottam Hubyt, mert az asztalon álló ventillátor elé álltam és ejtettem. Na nem őt, hanem a képzeletbeli hajót. És mondtam, hogy na akkor most fordulok negyed szélbe.

Ha tanfolyamra készültök van egy dolog ami jusson eszetekbe úgy a harmadik nap környékén. Az hogy össze vagytok zavarodva és nem értetek szinte semmit és keveritek lassan a jobb kezeteket is a ballal. Az teljesen normális. Szerintem. Legalábbis nekem kellett jó pár nap mire leülepedtek a dolgok és szépen összeállt a kép. Hogy igazam van-e az pár napon belül kiderül, amikor újra hajóra szállok. Ha ismét 5 percig csak körbe-körbe forgunk és jajjveszékelve sivítok, hogy nemtudommitcsinálok, akkor tévedtem. Most nagyon biztosnak érzem magam abban, hogy tudom már mi merre hány méter. És hogy hány éves a Kapitány.

u.i.2: Miért nem szólt senki, hogy a Scholtz-ot, TZ-vel írják? :)

5-6. nap - már álmomban is

2010-07-15T01:51:00.007+02:00

Itthon ülök a kanapén, ami mozog. Nem vicc simán inog bármire leülök. Egyszerűen nem bírom felfogni, hogy már nem hajón ülök és még mindig szédülök. Kérdezgettem Lajost meg az oktató fiúkat, hogy ez el fog-e valaha múlni. Bólogattak, hogy igen, de valamiért nem tudok hinni nekik.

Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk az utolsó két napon. Lekapcsolták a szelet - ahogy mondta valaki. Ezért aztán a pénteki és a szombati eseményeket egyben olvashatjátok. Tulajdonképpen nem sok minden történt. Reggel szóltam Lajosnak és Bettinek, hogy nincs szállásom segítsenek kitalálni valamit. Megígérték, hogy valahogy megoldjuk, így a nap további részében ezen igyekeztem nem izgulni.

Délelőtt Gábor és Ádám lerajzolták egy táblán a vízből mentést. Elméletben nem tűnt igazán bonyolultnak. Lajos úgy döntött, hogy kis szélben kipróbáljuk a kalóz jollékat. A lányok felszerelték őket aztán próbáltak gyakorolni velük, de szél hiányában nem sokra jutottak. Rám nem is került sor, mert eleinte motorcsónakból fotóztam aztán inkább kimentünk ebédelni. Délután az egyik legnagyobb hajóval az Avarral vitorláztunk és teljesen más érzés volt mint a kis sportos Scholtz. Gond nélkül vállaltam a kormányzást, szinte semmit nem kellett csinálni a szélcsendben. Azért a többiek megpróbálták a vízből mentést gyakorolni, a nagy melegben akadt is önkét vállalkozó, akit megpróbálhattunk megközelíteni az előírt módon. Sajnos a szombat is csendesnek indult, újra papíron mentettünk embert a vízből, gyakoroltuk a csomókat. Délután végre azzal a hajóval vitorlázhattunk, amivel a vizsgán kell majd bizonyítanunk. Felszereltük (majdnem egyedül), beindítottuk a motort (majdnem egyedül), majd próbáltunk pár manővert gyakorolni. Halzolni és fordulni már nagyon tudok. 1-es szélben. Az időjárás már csak ilyen, így nem erőlködtünk sokat, inkább az úszótudásunkat fényesítettük, illetve az elméleti kérdéseket vettük át.

Ha pár mondatban kellene összefoglalnom a tanfolyamot, akkor azt mondanám, hogy óriási élmény, nagyon elfáradtam, de nagyon sokat tanultam. Már korábban is gyanús volt, hogy elkapott a gépszíj, de ezután a hat nap után komoly elvonási tüneteim lettek. Újra vitorlázni akarok, a csomózáshoz kapott kötél mindig nálam van, ha van lehetőségem gyakorolok. A hazafelé úton minden manővert, minden elsajátított tudást próbáltam tömören átadni Hubynak, akinek csak úgy zsongott a feje, a backboard, a palsteck, a vantni, a félszél, a kardinális bója és a farfény szavaktól. Azóta minden éjjel vitorlázok, hol így, hol úgy és tegnap azt álmodtam, hogy matek érettségin a következő példát kaptam: ki kellett számolni, hogy két adott szögben haladó, adott tömegű vitorláshajó mikor találkozik, ha nem húznak spinakkert... Szerintetek?

Fotó és szöveg: Németh Natália - www.nnfoto.hu

4. nap - még mindig nem tudom ejtsek vagy élesedjek

2010-07-09T23:02:00.008+02:00

Lenni vagy nem lenni, ejteni vagy élesedni - ez itt a kérdés. Méghozzá a fő kérdés. Kevés szélben kevés vitorlázás, nagy meleg, és fejfájás. Ez volt a mai nap pár szóban. De nem ússzátok meg ennyivel.

Ma reggel nagyon álmosan ébredtem, és ez az álmosság szinte egész nap kitartott. Nem volt időm kávézni az elmélet előtt, és bevallom őszintén, hogy nem sokat fogtam fel a veszélyes anyagot szállító hajók jelzéseiből. Valami kék. Erre emlékszem. Az tuti, hogy jövő héten nagyon sokat kell magolnom, ha le akarok vizsgázni, mert a próbateszten 12 hibapontom volt, és rajtam kívül még egyvalaki nem ment volna át...

A hajóbeosztás előtt biztos voltam benne, hogy ezúttal másik vitorlást kapunk, aztán jött az ítélet: Scholtz és Andris. Ez persze most nem volt olyan riasztó, mert a Scholtz-ot ismerjük, Andrást bírjuk. A hajót lassan önállóan felszereljük, tudom már melyik az alba, a grószfall, a fokfall, az unterlieckstekker (ha nem jól írtam szóljatok), mit, hogyan kell lekötni. Sőt lassan a motort is egyedül indítom. Ma én kezdtem a kormányzást és totális csődöt mondtam. Álltunk a vízen (nagyon kis szélben) és csak forogtunk. Kb. két percig nem tudtam mit csinálok. Annyira magam alá zuhantam, hogy ez a rossz kedv egész nap megmaradt. Persze ezt kifelé nem mutattam, inkább összeszedtem magam és megcsináltam kb. tíz szamárfordulót. Aztán megtanultunk (nem spontán) meghalzolni és az is egész jól ment. Megint Tihanyban ebédeltünk, Andris és Dávid akik együtt 42 évesek (és ők az élet értelme) összesen 24 palacsintát evett. Amikor a kiszolgáló meglátott minket csak annyit kiabált hátra a konyhába, hogy: süssetek nagyon sok palacsintát!
A nagy kajálásban, pihenésben azt vettük észre, hogy másfél óránk maradt, hogy a szélcsendben visszajussunk Füredre. Gyorsan elindultunk és próbálkoztunk elkapni egy-két frissülést. A visszaút főleg napozásról és viccelődésről szólt, unalmunkban csomózást is gyakoroltunk - csak hogy ne teljen haszontalanul az idő.

Kikötés után, irány a szállás és én 5 perc múlva már aludtam. Ébredés után jött az eddigi legmélyebb pont. Nincs még holnapra szállásom, nem tudom elképzelni, hogy én valaha levizsgázom és nagyon egyedül érzem magam. Próbáltam összeszedni magam, lementem egy kávéra a Tagore sétányra, és próbáltam összeszedni a gondolataimat, hogy legalább a blog íródjon. Még ha csak ilyen rövidkén is.

3. nap - fáradtan, de félelmek nélkül

2010-07-07T23:25:00.014+02:00

Úgy érzem nekem ez a vitorlástanfolyam egyben túlélőtábor is. Minden nap annyira elfáradok, hogy arra van erőm, hogy lezuhanyozzak, egyek és dőljek az ágyba. Persze közben blogot kéne írni, képeket letölteni-szortírozni, emailekre válaszolni stb. Azt már nem is említem, hogy a délelőtti elméleti órán tanultakat is jó lenne átismételni, hogy másnap ne csak bambán nézzek amikor Lajos megkérdezi, hogy mi az a kisgéphajó és milyen jelzőfényei vannak.

Harmadik napjához érkezett a tanfolyam és ismét egy kis izgalommal indultam el reggel. Nagy szél volt újra és valamiért azt éreztem, hogy megint küzdeni fogok az elemekkel és közben saját magammal is. Elmélettel indítottunk, a hajók jelzőfényeit vettük át. Jópofa dolgokat tanultunk, de nem untatnálak titeket ezzel, ha valakit érdekel privátban szívesen mesélek. A lényeg az, hogy minden fénynek jelentése van és létezik olyan, hogy farfény. (Ez már majdnem olyan mint a hajfény - mondja valaki, hogy nincs átfedés a fotózás és a vitorlázás között.)

Szerencsére Lajosék sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlati dolgokra, így hamar csoportokra oszlottunk újra. Sokkhatásként ért, hogy megint a Scholcz 22-est kaptuk, vele járt Andris is, de neki örültem, szerintem jó tanár. Mielőtt vízre szálltunk volna, még várt ránk egy kis csomózás, mindenki kapott egy szál szép kötelet, és hajrá. Bevallom ezt a részét élvezem a vitorlázásnak. Itt van idő gondolkodni. És valahogy erre ráállt az agyam meg a kezem. A kötélvégi nyolcas gyerekjáték, a palstek (Dea szerint Startrek) valami angolna bujkálása a vízbe és a fa körül, a kettős félcsomó meg jól néz ki. Azt is megtudtam, hogy a kabátomat reff csomóval érdemes a táskához kötni és tényleg jól tartotta.
Már már indultunk volna a hajó felé, de Andris még a homokozó felé irányított minket. Nem, nem homokvárat építeni, hanem a szélirányokat gyakorolni. Be kellett állnunk a kör közepébe és a megjelölt irányból fújó szélhez képest megmondani, hogy merre van a negyedszél, félszél, stb. Nagyon hasznos kis időtöltés volt, elméletben már szuperul tudom, hogy mikor ejtek, mikor élesedek. Ám amint a kezemben a kormány és élesben (haha) kell csinálni a dolgot lehúzzák a redőnyt. És kész bepánikolok.

Bár erre nem sok időm volt a Scholczon mert ismét 6-os szélben száguldottunk. Először Veró kormányzott, dőltünk piszkosul, de nem féltem. Sőt! Élveztem. Úgy döntöttem gyorsan átesek a nehezén és jelentkeztem következő kormányosnak. És ott sem féltem. Sőt. Élveztem. Kb. tíz percig. Mert aztán meghúzódott a bal karom (pedig épp jobbal kormányoztam) de annyira, hogy kértem, inkább váltsanak le, féltem hogy jobban rásérülök. Így maradt a beggelés és a sikítozás, ezúttal jókedvünkben. Még énekeltünk is. Közben a szél nem enyhült és továbbra is óriásiakat dőltünk.

A lányok fantasztikus, mit műveltek, volt hogy csúsztak, estek-keltek a hajón, de nem adták fel, csinálták. Kértem, hogy kikötés előtt kormányozhassak majd még egyet. Ja és a legjobb: átmentünk a csövön. Nekem ez régi vágyam volt, amióta hallottam a Kékszalag közvetítésen ezt a kifejezést. Kereszteztük a komp útját, megnéztünk pár kardinális bóját. Este fél 8-ra értünk a kikötőbe. Egy kis zsíros kenyérrel és almafröccsel zártuk a napot.

Második nap - túl az első hisztin

2010-07-07T08:03:00.004+02:00

Megmondom őszintén, hogy számtalan dolog megfordult a fejemben ma a vizen, többek közt az is, hogy ha kikötöttünk csomagolok és megyek haza az első vonattal. Bedobtak minket a mélyvízbe, és így utólag már nem bánom, de ott és akkor bevallom nagyon féltem.

Már korán reggel arra ébredtem, hogy melegem van. Láttam ugyan, hogy fúj a szél, és az interneten is nagy szelet jósoltak, én mégis a hőérzetemre hallgattam és csak rövidnadrágot csomagoltam. A vízhatlan nadrágot szándékosan, a hosszúujjú pólót véletlenül hagytam a szálláson. Haragudtam is magamra rendesen, mert én szoktam mondani mindig, hogy vitorlázásnál sosem lehet tudni milyen idő lesz és a fürdőruhától a viharkabátig jó ha minden velünk van.
Olyan jó volt a szél, hogy rögtön vízre szálltunk és az elméletezést délutánra hagytuk. Legalábbis akkor még azt hittük. Egy Scholtz-ra kerültünk és ezúttal András irányított minket. Teljesen nekünk kellett felszerelni a hajót, feltenni a vitorlákat, a helyére rakni a motort. Megtanultuk a kezelését és szépen elindultunk a kikötőből. Egy kicsit más hajó volt ez mint az előző napi, könyebben irányítható, de könnyebben bedőlő vitorlás. Hát dőltünk is ahogy kell. Továbbra is felváltva kormányoztunk, mindenki fordult, Veró és én még halzoltunk is. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy ezt nem szándékosan tettük. Tehát elég veszélyesek voltunk. Már itt is volt egy-egy pillanat, amikor nagyon dőlt a hajó és nekem kormányozni és grósztkezelni kellet (volna) egyszerre. Valamint kapaszkodni... Utána remegett is kezem lábam vagy két percig. Nem sejtettem, hogy ez még csak a kezdet. Andris elszólta magát, hogy Tihanyban finom palacsinta van és közös megegyezéssel úgy döntöttünk kikötünk és ott fogunk ebédelni. A lányok kérdeztek a fotózásról és megbeszéltük közösen, hogy mi a különbség az élesíts és élesedj kifejezések között. Előbbit fotósok, utóbbit vitorlázók használják.

Kicsit pihentünk és úgy indultunk el újra, hogy visszamegyünk a kikötő közelébe, mert közeledik a vihar. Petra kormányzott, ő a legtapasztaltabb és legügyesebb köztünk, vitorlázott már sokszor és sokféle hajón. Akkora szél volt, hogy még ő is küzdött rendesen, mi meg csak kapaszkodtunk és kapaszkodtunk. Itt kezdtem el azt gondolni, hogy szerintem inkább hímző szakkörbe kellett volna beiratkoznom, és biztos voltam benne, hogy én ezt az egészet soha nem fogom megtanulni. Kijelentettem, hogy én biztos nem fogok kormányozni ilyen szélben, és magamban csendesen megjegyeztem, hogy én tuti nem leszek soha kapitány, jó lesz nekem a mancsaft lét is. Aztán András szólt, hogy cseréljünk és Veró jelentkezett. Tetszett a bátorsága, majd Dea is bevállalta. Itt gondoltam először, hogy talán én is, de amikor rám került volna a sor, nemet mondtam. Szerencsére András nem hagyott és a többiek is bíztattak (köszi lányok), hogy képes vagyok rá. És odaültem. És állt a hajó és álltam és pumpáltam, és ejtettem és élesedtem és engedtem a grószt és kapaszkodtam és voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, hogy mégis jobb így amikor az én kezemben van az irányítás. Azért elárulom, hogy többször kiabáltam azt, hogy úúúúristen nem tudom mit csinálok, valaki mondja meg! Erre jöttek a frappáns válaszok, hogy vitorlázol, meg hogy kormányzol. Mindez süvöltő szélben. Eszembe jutott Gábor tegnapi intelme: ne a hajó vezessen téged, te vezesd a hajót. Aha... Viszont a kormányrudat annyira szorítottam, hogy most már az ujjaimban is izomlázat érzek. Úgy éreztem sohasem fogunk kikötni, és égetett a nap (ó otthon pihenő hosszú ujjú) és vizes volt a nadrágom (ó otthon pihenő vízálló naci). Kikötés közben még a bumm is eltalált kicsit na ott már a könnyeim is kijöttek és átkoztam a pillanatot amikor először felléptem (másztam) egy vitorláshajóra. Aztán kikötöttünk, leszereltük a hajót, összehajtottuk a vitorlát. Mire a szállásra értem valahogy átértékelődtek a dolgok és vacsora közben vidáman meséltem az aznapi kalandokat. Így utólag visszagondolva nem volt annyira rossz, és megcsinálnám újra azt hiszem. Holnap kiderül lesz-e rá lehetőség.

Németh Natália

u.i.: Remélem megértitek, hogy csak a kikötésnél fotóztam
u.i.2: Amikor este lefeküdtem és becsuktam a szemem, DŐLT AZ ÁGY! :)

1. nap - ismerkedés

2010-07-06T23:04:00.008+02:00

Hétfő reggel egy kicsit úgy éreztem magam, mint amikor első nap mentem az iskolába. Újra tanulni fogok, és új embereket ismerek meg. Annak ellenére, hogy már ültem hajón, biztos voltam benne, hogy a vitorlázás is rengeteg újdonságot hoz majd. Szóval izgultam.

A délelőtt egy kis elméleti bevezetővel telt. Megtudtuk, hogy van kishajó és kisgéphajó, meg nagyhajó, és hogy a jobb oldal zöld, kivéve amikor nem. Megtanultuk, hogy van negyed, fél és háromnegyed szél. (Aki régóta olvassa a blogot talán emlékszik az első bejegyzésemre, ahol azt taglaltam, hogy amikor Olivér azt mondta a hajón, hogy fél van akkor azt ugye nem a pontosidőre értette? Hát nem.) És még egy csomó hasznos és haszontalan dolgot, még jegyzeteltem is. Az igazi tanulás azonban délután a vizen kezdődött. Három (nálam sokkal) fiatalabb hölggyel (sőt inkább kamasz lánnyal) kerültem egy csoportba. Dea, Petra, Veró és én egy Dolphin-ra szálltunk. Az első oktatónk Gábor volt, a kezdeti ismerkedős percek után hamar feloldódtunk. Az első vitorlázásra Huby is velünk tartott, hogy fotókat készítsen a tanfolyam számára. Megtanultunk kireffelni, fordulni, és a fokkot kezelni. Mindenkire sor került a kormánynál is. Azt viszont még senki nem tudta megmutatni, hogy hogyan is kell egyszerre kormányozni és a grószt kezeleni.

Vitorláztunk negyed, fél és háromnegyed szélben. És most már tényleg tudom, miért néznek a vitorlázók mindig felfelé és miért készült Aciról olyan sok kép, ahogy épp felfelé néz. A dolog totál egyszerű: a szélirányt figyelik. Mert ugye a vitorlázásnál ez az egyik legfontosabb dolog. Mi most még az adott vitorlabeálltásokhoz kormányoztuk és tartottuk irányban a hajót. A magnószalagok lebegési irányából próbáltuk megállapítani, hogy épp milyen szélben vitorlázunk. Gábor szerint egész ügyesek voltunk. Kikötés után csak egy dolgot éreztünk mindannyian: nagyon fáradtak vagyunk. Este nem kellett ringatni minket.

Németh Natália

A fotós vitorlázni tanul

2010-07-06T20:23:00.001+02:00

Eltelt már több mint egy év, azóta, hogy először a Dolce Vita fedélzetére léptem és belekóstolhattam a vitorlázásba. Azóta többször is eszembe jutott, hogy meg kéne tanulni a kötelek nevét, a csomókat, és azt hogy mit jelent az élesedj kifejezés. Oké, de hogyan? Versenyen erre nincs idő, csak úgy meg keveset vitorlázok a Balatonon.

Vitorlástanfolyam. Ez lesz a megoldás, gondoltam és szervezkedni kezdtem. Több telefonszámot is kaptam, végül Sarang Lajos és csapata a Füred Yacht lett a befutó. Lacit megkértem, hogy itt a Dolce Vita blogon írhassam le a tanfolyamon szerzett élményeket és tapasztalatokat. Az volt az eredeti tervem, hogy minden este írok, és képeket töltök fel... A nagy lendület már az elején megakadt, tegnap ugyanis annyira elfáradtam, hogy este hétkor már aludtam. De azért ma bepótolom és írok. Jó szórakozást mindenkinek.

Távolban egy fehér vitorla

2010-05-18T19:28:00.019+02:00

Szélsebesen telt el nyolc hónap az utolsó vitorlás verseny óta. Levélsöprés, hólapátolás, vitorlás fotókiállítás, hóvirágfotózás és máris május 8-a volt. Újabb Balaton Regatta, újabb fantasztkius élmények és fotók!? A Dolce Vitára készültem, a Manana-n kötöttem ki. A kormányos értekezlet végére értem oda, és addigra már tele volt a hajó, de Laci jó kapitány, törődik a csapat fotósával és szerzett nekem másik vitorlást. Akkor még nem sejtettem, hogy hosszú órákat töltök majd Botond kapitány, és két mancsaftja társaságában.

Természetesen én amíg csak lehetett a Dolce Vitát is figyelemmel követtem, hogy valamit majd írjak a blogra, hát nem volt könnyű dolgom. Eleinte még közel voltak, a rajt előtti kavircolás (ezt tuti nem így kell mondani) közben lefotózhattam volna Aci kapitányt pisilés közben, de rendes fotós vagyok így csak szabad szemmel követtem az eseményt. :) Igazából annyira azért nem voltak közel, hogy pikáns részletekről beszámoljak, csupán a pisilés tényét tudom itt megemlíteni. Na de a versenyre visszatérve: nem volt szél. Annyira nem, hogy ez inkább szenvedés volt mint verseny. Eleinte az tartotta életben a lelkesedést, hogy hajtottam a fiúkat, hogy márpedig a Dolce Vitát utól kell érni, és bibibít integetni, hogy milyen rosszul döntöttek, hogy nem vittek magukkal. Az idő előrehaladtával azonban egyre nőtt a távolság. A lelkesedés és a szendvicsek viszont fogytak. Amikor előkerültek a bulvárlapok is akkor éreztem, hogy ez azért nem a Dolce Vita. Szó szerint. Mert unatkoztunk. Semmi sem történt. Fotózni se tudtam. Az egyetlen izgalom a halott busák feltűnése volt, illetve az amikor egy csomóról hirtelen duplájára nőtt a sebességünk és kettővel mentünk. Juhééé száguldás! A szintidő lejárta előtt fél órával csorogtunk be a célba, csüggedten, éhesen, fáradtan.

Hogy a Dolce Vitán mi történt arról sajnos nem tudok beszámolni. Amíg szabad szemmel követni tudtam őket, láthatóan jól mentek, amikor kellett spinakkert húztak, aztán meg elhúztak. Tőlünk. Egyedül a Titkostól nem tudtak így második helyen zárták a versenyt. Vacsi, ezüstérem, buli. Ez volt az est további részében. A képek talán többet elárulnak.

Bronzérem a Dockyard Bajnokok Bajnokságán

2010-04-12T18:39:00.001+02:00

Gratlulálunk Lacinak!

http://www.sailing.hu/cikkek/versenyzes/belfold/bb_2010_a_verseny/

Nem úsztuk meg szárazon

2010-02-09T10:05:00.003+01:00

Január, február: fázunk, havat lapátolunk, a melegebb napokra gondolunk. A Balatonon is legfeljebb korcsolyázni lehet, mi mégis próbáltunk egy kis nyarat varázsolni Pécsre a Zacc Caféba. Január 31-én kiállítás nyílt a III. Balaton Regatta versenyein készült fotókból, emellett az Ivreai Narancsfesztivál képes élménybeszámolóját is láthatjátok.

Egy nagyon kemény előválogatás után tettük fotós barátaink elé a képeket, hogy segítsenek a szűkítésben. Sok számomra kedves - a Dolce Vita fedélzetén készült - képet kiszórták a szakértők, de azért maradt pár Laciból és Olivérből! :)

Javaslatukra végül úgy döntöttünk, hogy az összes vitorlás képet fekete-fehérré konvertáljuk, így egy kicsit hagyományoktól eltérő hatást érünk el. A megnyitón Palkó Zsolt mondott köszöntőt, én is megköszöntem a sok segítséget többek közt a Dolce Vita fedélzetén utazóknak is, hogy hagytak kibontakozni. Sok barátunk, ismerősünk jött el, sajnos a vitorlázók közül senki nem tudott jönni, talán a nagy pesti havazás is oka volt ennek. A kiállítás máricus 14-ig megtekinthető Pécsett a Café Zacc-ban (Mátyás Király utca), ha erre jártok nézzetek be!

Németh Nati

Hírességek a Dolce Vita-n

2009-11-22T17:31:00.004+01:00

Fenyő Iván

Pars Krisztián

Bakóczy Róbert, Kuttor Csaba

Steinmecz Barnabás

A legjobb hajó

2009-11-11T11:17:00.035+01:00

A III Uniqa Balaton Regatta zárófordulóját Balatonszemesen rendezték. A versenyről sok mindent elárul, hogy Dániel Gábor versenyigazgató azt nyilatkozta, ha fél órával később lett volna rajt, akkor nem indítja el a mezőnyt. Szinte viharos szél volt ugyanis, és több hajónak is nagy küzdelmébe került a célbaérés, volt árbóctörés, kötélszakadás, és volt ami (nem aki) bizony a vízben kötött ki. Mi sem úsztuk meg szárazon.

Felfelé sikítottunk, lefelé csendben voltunk

A fenti sorokat Laci mondta rólunk. Éviről és rólam. És szó szerint igaza volt. Yardstick II-ben egy , abszolút összetettben 2 ponttal előzte meg a Dolce Vita a Sarah With Love-ot ezért csak rájuk kellett figyelni. Az első bóját Zánka előtt kellett kerülni és az odaút igencsak nedvesre sikeredett. Legjobb, ha Évit idézem mert, nagyon szemléletesen írta le, mit éltünk át."Úgy döntöttem este a díjátadó előtt bemutatom Ottónak a mai versenyt. Felviszek egy lavór vizet, abba beleülök, majd megkérem Ottót, hogy egy másik edényből locsoljon és eközben egy kancsó vizet öntsön be a bal kabátujjamba." Azért hazudnék ha azt írnám, hogy nem élveztük. Kicsit a vidámparkozáshoz hasonlított.

Hogy nem estem vízbe

Az adrenalin szintem a tetőtfokán volt és egy idő után azt éreztem, hogy le kéne vezetni valahogy. Ilyenkor a sírás tud segíteni, de arra gondoltam Aci megijedne, ha ott bőgnék miközben épp kiülöm a hajót ezért aztán Olivérnek súgtam oda csendesen, hogy baromira félek. Pedig igazából nem féltem, csak nehéz volt máshogy leírni azt, amit éreztem. Próbáltam maximálisan követni Lacikapitány utasításait, de néha olyan gyorsan kellett lemászni a kabinba, majd ismét fel kiülni a hajót, hogy a nagy igyekezetben lehorzsoltam a bokám és szereztem pár lila foltot. Közben elszakadt egy genua shot és a vitorla szabadon lebegett. Annyira gyorsan történt minden, hogy fel sem fogtam. Szerencsére Tomi ott volt a közelben és helyrehozta a dolgokat. Így értük el Zánkát. A következő célpont Lelle volt, és megpróbáltuk felhúzni a spinakkert. De vagy a nagy szél, vagy a nagy hullámok, vagy ki tudja ki akarta így, de nem sikerült, sőt még a spinakkerzsákot is elhagytuk. (Olivér szerintem a mai napig lógatja az orrát miatta). Sőt Aci és Feri egy fél pillanatig azt hitték, hogy én is a vízbe estem, pedig csak a kabin belsejében kerestem menedéket, mert ebben a szituban már tényleg csak egy dolgot tehettem: próbáltam nem útban lenni. De most már azt is tudom, hogy szem előtt is kell maradni, hogy elkerüljük azt, hogy a kapitány szívinfarktust kapjon. Kicsit később megpróbáltuk a másik spinakkert is felhúzni, de két helyen megcsavarodott, így az sem sikerült. Közben a nagy ellenfél a Sarah With Love szépen elhúzott és a második bójakerülés után már biztos volt, hogy ők nyerik a futamot és egyben az összetett versenyt is. Ám abszolútban még értek minket meglepetések.

Az el nem készült fotók

Természetesen fotózni is esélytelen volt, mert miután beterített a víz, eldugtam a gépet a kabát alá, aztán inkább a kabinban hagytam, úgyis csak útban volt mászáskor. Nem tudom próbáltatok-e már közel 90 fokban megdőlő hajón kimászni a kabinból és felmászni az orrba, miközben valaki kiabált, hogy: FEL FEL, GYORSAN GYORSAN!!! Ja és előtted is mászott valaki és mögötted is. Körülötted a hullámzó Balaton, a viharos szél süvít a füledbe... Imádok vitorlázni, mondtam már?

Kispinakker és szárítkozás

Kikötés után próbáltam bepótolni az el nem készített fotókat, de persze csak átöltözés után. Évivel kicsavartuk a ruhánkból a vizet, én még a bugyimat is kitettem száradni. Üldögéltünk a hajón sajtot eszegetve, amikor észrevettem, hogy a kis piros bugyiba úgy kap a szél, mintha spinakker lenne. Fel is hívtam erre a többiek figyelmét, mire Tomi (vagy Évi?) megszólalt: Hihi KisSpinakker. Mondd ki hangosan! Na ezen vagy tíz percet röhögtünk. Évi az arra járó ismerősöknek elmutogatta, hogy ült elöl a vízben, Aci pedig a hajón kiteregetett ruhákra nézve megállapította: - Olyanok vagyunk mint egy cigánytanya.

Mosolyok a dobogón

Az eredményhirdetés mozgalmasan telt, egyrészt végig kellett fotóznom az eseményt - Évinek meg végig konferálnia - és közben pár érmet is át kellett venni. A verseny és Yardstick II. végeredményben a második helyen végeztünk a Sarah With Love mögött, de legnagyobb örömünkre és meglepetésünkre abszolút Yardstick-ben MI NYERTÜNK! Hatalmas kupát kapott Laci és egy nagy üveg pezsgőt, mi meg gyarapítottuk az éremkollekciónkat. Készült csapatkép is és persze a díjakat is lefotóztuk.

Akik a legtöbb versenyen részt vettek:
Barabás Évi, Németh Nati, Potoczky Tamás, Sáfián Bianka, Sáfián Laci (a Kapitány aki nélkül nem volt verseny), Teveli Olivér, Zsabokorszky Ferenc

És a vendégek, akik egy-egy versenyen a hajón voltak és szintén segítették a győzelmet:
Bakóczy Róbert, Fenyő Iván, Kuttor Csaba, Mihók Ildikó, Pars Krisztián, Steinmecz Barnabás, Váczi Ágnes valamint a WWF képviseletében Sisak Rebeka, Horváth Lídia, Szalai Dávid, Horváth Anna

További képek a versenyről: katt

Ázott kormányos

2009-09-15T17:05:00.015+02:00

Sötét volt, villámlott, és fújt a szél. Egy vitorláshajóban ültem, és én kormányoztam. Kicsit úgy hangzik mint egy rémálom, nem? Pedig megtörtént és cseppet sem volt rémes. Inkább izgalmas. Két nap alatt kétszer vitorláztam. Micsoda pazar hétvége!

Az izgalmak már csütörtökön kezdődtek. Pestről kellett lejutnom a Balatonra és három telefon után lett fuvarom. Nyugodtan dőltem hátra, amikor este jött Lacitól az sms, hogy mehetek vele péntek délután, sőt segítenem kellene átvinni a Dolce Vitát Lelléről Szemesre. Ezt a remek alkalmat természetesen nem hagyhattam ki, ezért aztán egy gyors átszervezés, másnap délután egy kis villamosozás, buszozás kb. 6 telefon és Aci már fel is vett Budaörsön. Már az autóút is klassz volt, mert messziről láttuk hol esik és gyönyörű fények voltak végig. Pont a viharral együtt értünk Lellére, de ez még csak a kezdet volt.

Az első feladat, a vitorla kibontása volt, itt még jeleskedtem. Aztán egy cölöpbe kapaszkodva kellett tartanom a hajót, amíg Laci nem tudom pontosan mit csinált - biztos fontosat - de én minden erőmmel a feladatra koncentráltam. Már épp kivitorláztunk volna a kikötőből amikor megfordult a szél ezért beindítottuk a motort. Persze csak a kikötőből kijutáshoz használtuk, aztán már jöhetett az igazi vitorlázás. Más volt mint versenyen, és persze csak ketten voltunk ezért folyamatosan volt dolgom, és a fényképezőgép is a kabinban pihent a táskában. Szépen haladtunk, tanultam egy csomó mindent, igyekeztem a megfelelő kötelet húzni (bár szürkületben a szürke kötelet megtalálni szürke szamár a ködben effektus). Egyszer csak Laci kitalálta, hogy mi lenne, ha én kormányoznék. Először kicsit megijedtem, de aztán kezdtem egész jól belejönni és miután Laci megdicsért, a fordulót is bátran vállaltam. Közben besötétedett és vészesen közeledett felénk a vihar. Ekkor jöttek a villámok és miután csendben sóhajtottam egyet, Laci elmagyarázta, hogy miért nem tud felborulni a hajó. A tőkesúly miatt ugyanis úgy viselkedik mint a keljfeljancsi. Igazából nem féltem, és ezen magam is meglepődtem. A kormányrudat tartva koncentráltam az aktuális fénysorokra, amiket Laci célként jelölt meg. Épp amikor a kikötőbe értünk és már majdnem az összes kötél a helyén volt jött a zuhé. Nem kicsi, de legalább hatalmas. A hajó még nem volt egészen a helyén és nekem az lett volna a feladatom, hogy eltartsam a mólótól. Nagyon fújt a szél, nagyon esett az eső, és semmit nem hallottunk egymás szavából. Aztán jött két másik hajós és besegített, de még így is sikerült szó szerint bőrig ázni. Szerencsére nem volt hideg, de azért Évi húslevese nagyon jól esett fél óra múlva a kabinban.

Életemben először aludtam vitorláshajón és azt hiszem utoljára is. Nem mondom, hogy álmatlanul forgolódtam egész éjjel, de nagyon furcsa volt, hogy ha kicsit is, de folyamatosan mozog az ágy alattam, és fütyül a szél a hálószobában. Mindezek ellenére reggel 8-kor kipihentem ébredtem és kezdődhetett a Balaton Regatta zárófutama. De az már egy másik történet.

A fotók Balatonlellén a kikötőben készültek

III. Uniqa Balaton Regatta végeredmény

2009-09-06T19:26:00.010+02:00

ELSŐ HELYEZETT A DOLCE VITA!

Abszolút YS

1. Dolce Vita 615
2. Sarah With Love 614
3. Titkos-Szeviép 578
4. Dudu 570
5. Blue Fly 562
6. Albatros 561

Yardstick II.

1. Sarah With Love 231
2. Dolce Vita 230
3. Titkos-Szeviép 216
4. Albatros 212
5. Pilsner Úr 206
6. Kisvacak 206

A nyeremények:

És a csapat:

És akik nincsenek a képen, de fontos szerepük volt a győzelemben a versenyek során:

Sáfián Bianka, Teveli Olivér, Zsabokorszky Ferenc.

További eredmények és élménybeszámoló hamarosan.

Hol a BÓJA?

2009-08-31T23:23:00.049+02:00

Addig húztam-halasztottam a beszámoló megírását, míg eltelt szépen egy hónap, így aztán rövid leszek és lényegretörő: Nyertünk! :)

Na jó azért történt más is. Például megismertem a Dolce Vita csapat újabb tagját Potoczky Tomit is, és megtanultam tőle, az élesedj és ejtsél kifejezések mibenlétét, és azt is, hogy miért kell állandóan felfelé nézni. Azaz lesni a szálakat a vitorlán. Vagy magnószalagokat. Amik ott libegnek... Azt hiszem ezt majd még egyszer át kell ismételni.

Negyedik versenyemre készültem a Dolce Vitával, és persze a kormányos-értekezletig még nem volt biztos, hogy a szervezők majd engedik, hogy a hajóról fotózzak. Azért volt egy kis aknamunkám már előtte, így sikerült végül meggyőzni őket, hogy remek képek fognak készülni a fedélzetről is. Nagyon meleg volt már reggel tízkor, és a kikötőben szélnek semmi nyoma. De szerencsére a rajtra kaptunk egy kis hátszelet és olyan jól startoltunk, hogy szinte nem is volt előttünk senki. A képek legalábbis ezt bizonyítják.

A versennyel párhuzamosan folyt a Balaton-átúszás Bogláron és ugye, ott is bóják vannak, méghozzá ugyanolyan sárgák mint a mi versenyünkön. Volt is ebből kis kalamajka, de végül mi jöttünk ki jól belőle. Minden rutinszerűen folyt, Aci percenként kérdezte, hogy "hol a bója, hol a bója?" A bója kérdés megválaszolását én személy szerint szeretem "Sasszem" Évire bízni, mert megmondom őszintén, én sosem látom, ő meg valahogy érzi őket. :) A lényeg, hogy addig néztük a bóját míg sikerült egy Balaton-átúszós jelet megcéloznunk. Az volt a szerencsénk, hogy a többi hajó meg minket követett. Mi még pont időben észrevettük, hogy rossz lóra tettünk, és korrigáltunk. A verseny második fele mondhatni unalmas volt (ez persze nem igaz, mert mindig volt egy aktuális hangulatfelelős és Bianka is meg Évi is fotózott sokat) Lacikapitány is megnyugodott a helyezésünket látva, így csak a fordulóknál repült egy-két basszuskulcs, meg tekerj rá sokat sokat illetve húzd, húzd, és némi nemazt nemazt... :)

Szigligeten megtanultuk, hogy a célbaéréskor bármi számít, ami a hajón van (pl. kitett kéz vagy láb) így Évi és Bianka biztosra ment, és kipróbálták a mellbedobást. Kár, hogy közel s távolban nem volt senki és tuti volt a győzelem. De majd még hátha jól jön ez máskor.

Célbaérés után fürdés, kikötés után csapatképkészítés, Laci is elővette fotóstudományát, hogy készülhessen egy sorozat Charlie Angyalairól.

A délután is mozgalmasan alakult, miután Laci megnyerte a gokart versenyt, még benevezett Olivérrel a kerékcsere bajnokságra is, de ott "csak" másodikak lettek. A díjkiosztó után kicsit csalódottak voltunk mert csak a Yardstcik II-esek nem kaptak ajándékot, de azért az érem is szépen csillog... :)

A Balatonregatta utolsó záró futama szeptember 5-én lesz Balatonszemesen, szurkoljatok!

További fotók a versenyről: KATT!

Győzelem a Nagyhajós Bajnokság II. fordulóján

2009-08-23T22:42:00.007+02:00

Három pályán rendezték meg a Nagyhajós Bajnokság második fordulóját augusztus 17-22. között.

Véget ért a Nagyhajós Országos Bajnokság második fordulója, amelyen még az utolsó napon is nagy küzdelem folyt egyes osztályokban a bajnoki címért.

A Yardstick II-ben a Dolce Vita nyerte meg a bajnokságot.

Forrás: www.hunsail.hu

A III. Uniqa Balatonregatta állása az utolsó futam előtt

2009-08-23T22:36:00.003+02:00

Abszolút YS
1. Dolce Vita 505
2. Sarah With Love 501
3. Kisvacak 475
4. Benedictus 474
5. Albatros 473
6. Blue Fly 472

Yardstick II.
1. Dolce Vita 193
2. Sarah With Love 193
3. Titkos-Szeviép 181
4. Kisvacak 181
5. Albatros 180
6. Pilsner Úr 175

A zárófutamot szeptember 5-én rendezik Balatonszemesen.

III Uniqa Balatonregatta - Autós Kupa

2009-08-01T21:43:00.001+02:00

Balatonlelle, 2009. augusztus 1.

Yardstick II. végeredmény

1. Dolce Vita (Sáfián László)
2. Sarah With Love (Temesfői Zénó)
3. Kisvacak (Lábady Zsolt)

SOS gyermekfalu kupa

2009-07-28T21:37:00.000+02:00

2009. július 28. Balatonfüred

2. hely

Bankárkupa 2009.

2009-07-20T21:23:00.000+02:00

Balatonkenese 2009. július 20.

Yardstick II végeredmény

3. Dolce Vita

Ülj be lébe!

2009-07-19T23:40:00.001+02:00

Zöldfülű ismét jelentkezik

Lassan egy hete, hogy újabb versenyen vehettem részt a Dolce Vita fedélzetén (köszi Laci!!!) de még mindig nem bírom ki, hogy ne süssem el a hozzá nem értőknek ezt a poént. Mondjuk lehet, hogy ez nektek vitorlásoknak már nagyon nem poén, de én tök jót röhögök magamban, amikor mondom az ismerősöknek (akik még sosem vitorláztak), hogy: Ülj be lébe! Ha még tovább akarom feszíteni a húrt, akkor azt is hozzá teszem, hogy most akkor ülj be luvba! Na ettől végleg megkavarodnak és persze megkérdezik, hogy mit hablatyolok. Na ilyenkor előadom magam, hogy én már háromszor (értitek háá-room-szoor) vitorláztam és bizony nagyon okos vagyok. Közben pedig az igazság az, hogy a francokat. Egyszerűen csak ragadnak rám a dolgok, mert szerintem a vitorlázás egy gigamegaszuper dolog, még akkor is ha az ember lánya "csak" fotós és igazából a kabinajtóból röhögi végig az egészet.

Szóval Szigliget. Az Uniqa Balaton Regatta negyedik állomása. Jó szelet jósolotak és be is jött, mentőmellényben feszítettük végig a versenyt. A beveztőből kiderült, hogy nem egy profi versenytudósítást fogtok olvasni, hanem egy lelkes kezdő "ígyláttamját".Heten vágtunk neki a távnak, csajok voltunk többségben, de Laci és Olivér jól állta a sarat. Bár valamiért most Olivér annyira mégsem igényelte az ordibálást, mert többször is megjegyezte halkan, hogy a következő versenyre beszerez egy füldugót. 3-4-es erősségű szélben rajtoltunk (ezt igazából puskáztam valahonnan) és próbáltunk mindjárt az elején jól helyezkedni, de elfogta előlünk a szelet egy hajó és ezért talán egy picit beragadtunk. De a kapitányunk nagyon akart és hajtott minket, és okosan mindig csak az épp előttünk levő azonos osztálybéli hajó megelőzését tűzte ki célul. Ez olyan jól sikerült, hogy a második bóját már az osztálybeliek között elsőnek kerültük.

Aztán jött a fej-fej mellett haladás. A Sarah With Love-al ment a harc, hol ők vezettek három centivel, hol mi. Amikor látszott, hogy itt már csak a szerencse, vagy valami trükk dönthet, a Sáfián család bedobta a figyelemelterlés trükköt. Bianka keksszel próbálta kínálni őket, Laci pedig átkiabált és megkérdezte, mikor lesz a másnapi verseny. Utólag mesélték, hogy majdnem bejött a csali, mert Zénó (a SWL kapitánya) egy pillanatra ideges lett, de aztán összekapta magát és öt (de lehet hogy hat) centivel a Dolce Vita előtt haladt át a célvonalon.

Az összesítés után a 4. helyre került a Dolce Vita, a Márta, a Titkos és a Sara With Love mögött.

Legközelebb a Balaton Regatta 5. állomásáról Balatonlelléről jelentkezem.

További fotók a versenyről ITT.

Balaton Regatta Badacsony - 2009. 05. 23.

2009-07-18T21:56:00.000+02:00

Az Ökoiskolások élménybeszámolója

Egyszer jött a hír, hogy a WWF Magyarország iskolánkat, mint ökominősítéssel rendelkező, környezetvédelmi témában aktív iskolát, megjutalmazza. Jutalmunk egy lehetőség vitorlásversenyen való részvételre. Ráadásul Fenyő Ivánnal a népszerű fiatal színésszel. Mi lettünk a 4 szerencsés kiválasztott tanuló, környezetvédelmi verenyen való szereplésünkért, valamint kiemelkedő részvételünkért az iskola zöld rendezvényein.

Szervezés, jó tanácsok, várható bonyodalmak, indulás, Erika néni faladatai voltak. Mi okosan pislogtunk és „mindenre” felkészültünk. Megérkezésünk után fotózás, bemutatkozás, kicsi pihenő, majd egyszer csak azt vettük észre, hogy a hajók között botorkálunk. Vezetőnk, a kapitány bemutatta a Dolce Vitát. Helyes kis hajónak tűnt. Bizonytalan lépésekkel felszálltunk és elfoglaltuk a helyünket. Laci bácsi, rövid tájékoztató után a legénység tagjaivá avatott bennünket. Elérkezett az indulás. Mint az erdőben a fák úgy sorakoztak a szebbnél-szebb vitorlások, érdekes nevekkel, dagadó vitorlákkal. A Balaton vize csodálatos, szél annyi, amennyi szükséges. Mindenki személyre szabott utasításokat kapott. Dávid ügyesen sürgött-forgott a fedélzeten, míg mi, lányok kiegyensúlyoztuk a hajót. Hol ide, hol oda szaladgáltunk. Fenyő Iván, a kapitány egyik fontos embereként még kormányozta is a hajót. Szeltük a habokat, dőlt a hajó jobbra-balra. Igazi izgalom a fordulóknál és vitorlák állításánál volt. Minden Laci bácsi szakszerű utasításai szerint zajlott.
Néha elégedett érzéssel pillantottunk hátra a mögöttünk haladó hajókra.
Megláttuk a zsűri hajót és úgy éreztük most kellene belehúznunk, hogy győzzünk.
Hirtelen kiabálást hallottunk. A kapitány volt.
- Mindenki a helyére!
Gyorsan siklottunk a célegyenes felé.
-Gong! –fellélegeztünk.

Talán nyertünk? Reménykedtünk. .Később igaz lett. A yardstick II. osztályban harmadik helyezést értünk el. Mint az igazi sztárokét, úgy értékelték a teljesítményünket. Pedig mi csak szófogadásunkkal és lelkesedésünkkel tudtunk hozzájárulni a sikerhez. Dávid talán az erejével is.
Rendkívüli élmény volt számunkra az egész nap forgataga. Felejthetetlen a találkozás, beszélgetés Fenyő Ivánnal. Jó volt ”egy hajóban evezni” ennyi sok kedves emberrel, akik a rendezvényen körül vettek bennünket.

Szombathely, 2009-06-02

Sisak Rebeka 7. oszt.
Horváth Lídia 7. oszt.
Szalai Dávid 7. oszt.
Horváth Anna 4. oszt

Levél a WWF-től

2009-07-14T22:08:00.000+02:00

Az alábbi levelet, Csáki Roland küldte a WWF magyarországtól:

Kedves Safi,

Szeretném Neked a WWF nevében megköszönni, hogy az ökoiskolás diákokat befogadtad a hajódra, és dobogós helyezéshez juttattad őket.Számukra ez hihetetlen élmény volt. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak nekik, de az őket most irigylő iskolatársak százainak is jelzésértékű volt ez, hogy érdemes foglalkozni a természetvédelemmel, lehet itt is személyes karriert elérni, kiemelkedő élményekhez jutni. Néhány fiatalembert most életreszóló motívációval láttunk el. :)
Csatolok egy fotót a legénységedről:

Köszönettel: Roland

És még pár kép a srácokról:

Laci és Fenyő Iván klímafogadalmat tesznek:

III Uniqa Balatonregatta - Szigliget

2009-07-11T21:17:00.004+02:00

Szigliget 2009. július 11.

Yardstick II. végeredmény

1. Márta
2. Titkos
3. Sarah With Love
4. Dolce Vita

Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb versenye volt számomra a mai. Az utolsó negyed órában lényegében fej-fej mellett haladtunk a Sarah With Love-val, de hiába adtunk bele mindent, a végén sajnos mindössze tizenöt-húsz centivel, de lemaradtunk a dobogóról – számolt be élményeiről Barabás Éva, az RTL Klub népszerű műsorvezetője, aki már évek óta rendszeres résztvevője a különböző versenyeknek, és a mostani futamot a Dolce Vita fedélzetén dolgozta végig.
Forrás: www.balatonregatta.hu

Kékszalag 2009

2009-07-04T21:04:00.001+02:00

Kategória (Yardstick II) I. hely és a legjobban navigáló hajó

Az RTL Klub sztárcsapata beváltotta ígéretét, sőt! Nem csak, hogy dobogóra állhatott a Dolce Vita, fedélzetén Barabás Évával, Deutch Anitával és Müller Attilával, de őket illette a 41. Kékszalag T-Mobile Nagydíj legjobban navigáló hajójának a különdíja, és hajóosztályukban is első helyen végeztek.

Forrás: www.telesport.hu

Rekkeltük a dekket

2009-06-28T23:51:00.000+02:00

Avagy egy zöldfülű beszámolója élete első vitorlás versenyéről

Láttam már vitorlást közelről. Meg messziről. Sőt fotóztam is már több Balaton Regattán, de hiányzott egy igazi testközeli élmény. A balatonföldvári verseny előtt kértem a szervezőket, ha lehet, egy vitorlás fedélzetéről szeretnék fotózni. Nem ígértek semmit, de azt mondták megpróbálják elintézni.
Természetesen késve értünk Földvárra (Pécsről indultunk, nem vagyunk korán kelők és még egy biciklisversenyt is bekaptunk Siófok után). A szervezők szóltak, hogy mehetek a Dolce Vitára (juhéé, a kapitányt már ismerem, az előző versenyen vitt minket úszni, és Fenyő Iván is ódákat zengett róla) de siessek, mert csak rám várnak. Lenyomtam egy sprintet, minden félelmemet legyőzve átmásztam két hajón. Laci tök nyugodt volt és mosolygott, láthatóan nem csak rám vártak, olyannyira nem, hogy nem is volt még ott senki rajtunk kívül. Kaptam kávét, meg egy-két jó tanácsot. Ha bármi gond van jelezzem, mert lehet, hogy egy-két jó szó és megnyugszom. Nem voltam ideges (akkor még), sőt élveztem a szitut, hogy öt pasival vitorlázok. Mert addigra csatlakozott hozzánk Teveli Horvát Olivér és három vendég: Bakóczy Róbert vitorlázó, Kuttor Csaba triatlonos, Pars Krisztián kalapácsvető. Robi természetesen azonnal feltalálta magát, Krisztián kezelte a grószt (figyelem tanulok!), Csabával meg csak hülyéskedtünk, és megállapítottuk, hogy fogalmunk sincs, mit beszélnek a többiek, mi csak majd rekkeljük a dekket. (Remélem ez totál halandzsa, ha jelent valamit szóljatok!).
Közben elindultunk a rajthoz és volt egy két bedőlés, ami igen kellemetlenül érintett. Konkrétan majd betojtam, hogy úristenfelborul! Persze ezt csak csendben halkan tettem és próbáltam úgy csinálni, mint aki piszkosul fotóz. És piszkosul fotóztam és csendben nyugtatgattam magam, hogy majd elfoglalom magam és nem félek. Gáz lett volna még a rajt előtt szólni Lacinak, hogy jöhet az az egy-két jó szó.
Persze a negyedik ötödik bedőlést már szinte észre se vettem, elrajtoltunk és kezdetét vette a móka. Nekem. Mert a fiúk keményen melóztak. Csak azért írom, le hogy röhögjetek, de amikor először hallottam, hogy Olivér azt kiabálja fél van, akkor azt hittem, hogy az időt mondja, de kussoltam, és amikor már kétszer háromszor mondta, akkor csendben megkérdeztem, hogy most ugye azt mondja, hogy fél szél van!
Nem tudom emlékeztek-e milyen volt először vitorlázni. Nekem nagyon nagy élmény, még ha nem is értettem a felét annak, amit a fiúk mondanak. Persze a verseny végére már tudtam mi az a spinakker, a génua. Kaptam fontos feladatokat, mint a rádió lehalkítása és felhangosítása (Köszi a bizalmat Laci!), és persze a kötelek kitisztázása. Mert azt nem említettem, hogy fixen beékeltem magam a kabin ajtóba (ugye így mondják?), és onnan fotóztam. És közben igyekeztem nem ráállni egy kötélre sem, és persze kapitányi parancsra bogoztam – oppábocsánat tisztáztam, mint egy igazi matróz. Kuttor Csabi a tőkesúly szerepét játszotta, és néha köteleket is kezelt. Egyik kedvenc párbeszédem:
Csabi húzd meg a kéket!
Jó, de melyiket, van vagy négy!
A versenyről azért nem írok bővebben, mert én csak fotós, meg csajos szemmel láttam – feszülő izmok stb. A lényeg, hogy 11-iknek futottunk be, de Laci már akkor sejthette, hogy Yardstick-ben igencsak jó helyezést fogunk elérni. Persze szerényen mosolyogva csak annyit mondott, hogy szerinte nagyon jó helyezésünk lesz. Kikötöttünk és kaptunk bodzaszörpöt, meg csináltunk csapatképet:

Az eredményhirdetésnél már csak Laci és Olivér volt ott, és nagyon jól esett, hogy hívtak magukkal, amikor az érmeket adták és én is kaptam. (Mert megnyertük a Yardstick II-t)Tisztára mint egy gyerek, úgy örültem neki. Még az autóban is a nyakamban lógott. Azóta a falra van kiakasztva, és ha ránézek megkezdődik a visszaszámlálás. Mikor lesz már a következő verseny?
Németh Natália

III. Uniqa Balatonregatta - Balatonboglár

2009-06-27T21:33:00.002+02:00

Balatonboglár, 2009. június 27.

Yardstcik II. végeredmény

1. Sarah With Love
2. Pálinka Regina
3. Kisvacak
4. Rozália
5. Albatros
6. Pilsner Úr
7. Jegesmedve
8. Titkos - Szeviép
9. Marhajó
10. Pacida2
11. Aphrodite
12. Flipper
13. Dolce Vita

Balatonföldvár Feketén-Fehéren

2009-06-27T21:15:00.001+02:00

Ahogy a balatonföldvári versenyt láttam...

További képek itt: KLIKK

Versenyek, eredmények 2008

2009-03-07T21:10:00.000+01:00

Balatonon elért dobogós helyezések 2008

Pünkösdi regatta - 1 helyezés

SAP szezonnyitó - 1. helyezés

Mihálkovics emlékverseny - 1. helyezés

IZSÁK SZABOLCS Emlékverseny - FEHÉR SZALAG.- 1. helyezés

Bankár kupa - 1. helyezés

Merkantil Bank MAFC Kupa- 3. helyezés

Ügyvéd kupa - 1. helyezés

Lelle Open – 1 .helyezés

Amatőr egykezes verseny Lelle-Keszthely-Lelle 2008 - 2.hely

Pempő Kupa - 3.helyezés

I. Média Kupa 2. - helyezés

Kékszalag 2008 - 3. hely (100-ból )

Horváth Boldizsár Emlékverseny - 1. hely

Kenesei verseny - 1. helyezés

Nagyhajós Bajnokság II. - 1. hely 2008 magyar bajnok a Dolce Vita

Versenyek, eredmények - Adria

2008-12-07T21:13:00.000+01:00

Adrián elért eredmények

British Columbia kupa - 2. helyezés 12 hajóból

Őszi Mediterrán kupa - 3. helyezés 19 hajóból

2004 FMC kupa - 2. helyezés 17 hajóból

Mira Mare kupa - összesítésben 3. helyezés,
saját kategóriában 1. helyezés 12 hajóból

2006 FMC kupa - összesítésben 1. helyezés,
saját kategóriában 1. helyezés 16 hajóból

2007 FMC kupa - 3. helyezés

II. Aranysekli Adria Kupa 2008.- 2. helyezés

2008 BCC kupa - 1. helyezés

VÁNDOR KUPÁT EGY ÉVRE MEGKAPTUK!

Uniqa Regatta Nagyhajós Vitorlásbajnokság 2008.

2008-11-10T21:49:00.002+01:00

Balatonszemes
Jelen volt a TV2 Kalandjárata is:

Videó megtekintése az eredeti helyén >>>>

Versenyek, eredmények - tengeri

2008-08-07T21:15:00.000+02:00

Egyéb külföldi versenyeken való részvételem

Rolex Malta 2006

Heineken Kupa, Karib tenger 2007

La Ruta de la sal, Ibiza 2007

Versenyek, eredmények 2007

2008-08-07T21:09:00.002+02:00

Balatonon elért dobogós helyezések 2007

SAP szezonnyitó - 1. helyezés

Mihálkovics emlékverseny - 1. helyezés

Bankár kupa - 1. helyezés

Ügyvéd kupa - 2. helyezés

BMW Top200 kupa - 1. helyezés

Kékszalag - 7. hely (99-ből )

Kenesei verseny - 1. helyezés

24 órás Csillagtúra - túraverseny -1. helyezés

+ külön díj legnépesebb mezőny első helyezettjének!

Balaton Piros Szalagja - túraverseny - 1. helyezés

XXIV. ÖBÖL Kupa - 1. helyezés

Szüreti Regatta 2007.

2007-09-27T20:35:00.000+02:00

2. hely

Zánka Open 2007. Széchenyi Pál Emlékverseny

2007-09-27T20:33:00.000+02:00

4. hely

Félsziget-Kerülő - Széchenyi István Emlékverseny

2007-09-27T20:32:00.000+02:00

1. hely

Versenyek, eredmények 2006

2007-08-07T21:07:00.000+02:00

Balatonon elért dobogós helyezések 2006

Oki nagydíj - 1. helyezés

Beszédes József - 1. helyezés

Ford Petrányi Egis Kupa - 2. helyezés

A Csapat

2007-08-07T20:00:00.005+02:00

A Csapatnak vannak stabil tagjai, akik a versenyek 80%-án részt vesznek illetve sokszor viszünk magunkkal teljesen kívülállókat is, akik addig alig vagy sohasem vitorláztak. Ezáltal népszerűsítjük és próbáljuk megszerettetni az emberekkel ezt a felülmúlhatatlan sportot. Szívesen viszek olyan csapatot, akik szeretnének az élmezőnyben végezni.

A hajó belseje

2007-08-07T19:57:00.005+02:00

A teljes belső borítás mahagóni fából készült,

melegvíz
deck zuhany
mosogató
mikrohullámú sütő
beépített WC
beépített hűtő

található a hajón.

Fekvőhely: 5 főnek
Állómagasság: 185 cm
Az ülések és az ágyak alatt rakodótér található.

A hajó

2007-08-07T19:52:00.000+02:00

A hajót a FPC KFT. készítette saját igény szerint, 2002. júliusában került először vízre.

A hajó hossza: 9,15 m
Szélesség: 2,95 m
Belmagasság:1,85 m
Befogadó képesség: 6 fő
Merülés: 1,4 m
Tőkesúly tömege: 900 kg
Vízkiszorítás: 2,500 kg
Árbóc magasság: 11,6 m
Nagyvitorla: 25 nm
Genua: 22 nm
Fock I.: 14 nm
Fock II.: 9 nm
Spinacker: 65 nm
Motor: 5 LE beépített külső motor YS
Rajtszám: HU-130
North vitorlázat

Balaton Piros Szalagja - túraverseny

2007-07-31T20:30:00.000+02:00

3 napos versenyre indult a kis csapat, kifújt szelek, luv csaták, vigyázz, fölénk jön, mikor lesz a rajt, jujj, de izgulunk! Este óriási party lesz szuper kajával, szuper bandával! Nézzétek, milyen jó pólót kaptunk a nevezéskor! Zacsi, ne vedd már megint le a melltartód!

Este party után Safi pisilés közben beleesik az árokba, mi vizesre röhögjük magunkat és a táncolástól fáradtan bezuhanunk zsíros kenyérrel tele hasunkkal az ágyba!

De nem így történt, hanem…

3 napos versenyre indult a kis csapat óriási lelkesedéssel. Előkészületként Joli és Zacsi bevásárolt mindenféle finomságot. Esso kútnál felvettük szuper kapitányunkat, Safit és már indultunk is Fonyódra Makiért. Már ekkol full-on volt cuccal a kis Peugeot 206-os, de azért még lehetett levegőt kapni benne

Fonyódon felkaptuk Makit és már indultunk is tovább… Na jó, ez azért nem egészen így történt, ehhez a ’felkapáshoz’ ki kellett kapni az összes cuccot a kocsiból és az egészet újrapakolni, de MacGyver Aci ezt is megoldotta – mondjuk a fülünkről is cucc lógott, de mikor beindult a lemezlovas, a hangulatra ez nem ment rá

Megérkezés Kenesére, bepakolás és már indulunk is Füredre, holnap onnan lesz a rajt.

Reggel 7 körül kelés, ne fürgyé le, de azért volt egy kis cicapompa és indulandusz!

No de hol a többi hajó ??????????????????????????????????????????????????????????????

1-2-3-4-5-6-7-8-9 ööö, ja nem, ezt kétszer számoltam, ilyen óriási mezőnyben nehéz összeszámolni a hajókat Na lényeg a lényeg, 8 hajó el is indult! Oké-oké, az elindulás is túlzás, merthogy rajt után kb 1 perccel sikerült átfutnunk a rajtvonalon! Oké-oké, az átfutás is túlzás, átcsorogtunk. Asso szerű valami jobbra el, star-ok ide-oda! Scholtz 22-essel kokettálás: Srácok, ne menjetek messzire, mert akkor unatkozni fogunk!

Hoppá, itt a szél, húzd be, engedd ki, ülj lébe! És már száguldunk is, de tényleg! Megjött a szél, gyönyörű kifújt szelek és 5csomóval már jövünk-megyünk a Balaton tarajos vizén! Asso szerű és a star-ok a déli partot választották, mi az északit húztuk. Badacsonynál zsűri szerint a félvizen kapu, ha eláll a szél, az a befutó!

Elő a kukker, hol az a kapu, hol az a kapu! 1 óra múlva még mindig ez a kérdés! Már majdnem Badacsonynál járunk, de hova megy az a másik 3 hajó? Jaaaaaaaa, hogy Fonyódnál van a kapu? Na jó, akkor lőjjük be és uccu neki! 1. az asso szerű, 2-3. a star-osok, 4. helyen befutunk mi, azért ez egy szép teljesítmény! Dudál a zsűri, juhujjj, akkor ez befutó, irány fürdeni, aludni, horgászni, Dolce Vita!!!!!!!

5 körül leállt a szél, Safi kapitány még természetesen spí le-spí fel szociális foglalkoztatással próbálkozik, de aztán teljesen eláll. No de mi történik az égbolton??? Srácok, itt vihar lesz……

Tekerd be a géniuát, szedd le a grószt, vegyél fel kabátot, üld ki a hajót!!!!! És persze mindezt 2 másodperc alatt! Na jó, vízhatlan fenn és irány légvonalban a kikötő (na persze, hogy melyik, senki nem tudja ). Figyuuuuuuuuu, az ott nem egy bója? Figyuuuuuuu, most akkor mi vaaaaan? Na hát az van, hogy Badacsony helyett Fonyódnál az nem befutó volt, csak ellenőrző kapu! Háááááááááááát, tanulság levonva!

Na mindegy, akkor már csússzunk oda a zsűri hajóhoz, hátha ad infot, hogy hova kell menni és mi lesz!

Jó estét, melyik kikötőbe kell menni?

A mólóhoz!

De mindenki Gyenesdiásra ment…

Háááát, én úgy tudom, a mólohoz!

Ekkor már mindenki számára kiderült, hogy a szervezés nem áll ippeg a csúcson! Kikötés és a szervező csapat megkeresése, hogy akkor mi van, mert mi átmennénk Földvárra, talán ott rendes verseny van…

Szervezőség minősíthetetlen hangnemben közölt velünk információkat, de a fiatalabb generáció próbálta korrigálni a csorbát és marasztalni minket, hogy a holnapi pályaverseny jobb lesz, sokkal több nevező lesz! Oké, maradjunk, eszünk egy kis zsíros kenyeret, borozunk egy jót és alszunk egy nagyot!

Na se bor, se zsíros kenyér, mi lesz holnap????

9 helyett 10kor lesz rajt! Na jó, még akkor sem, mert szélnek nyoma sincs! Dél körül pocak jelez, Safi kapitány kiadta az ukászt, hogy irány a homokos strand, lángos sörrel, juhujjjjj! Kicsúsztunk a partra, kiúszás és séta a büféhez. Lángos-hal-lángos-hal! Legyen mindkettő! Nagy keszegezés közben egyszer csak Safi megszólal: Te, az nem a krajc bója, amit oda kitettek? De!!!!!!!!! Futás vissza! (szép kis csapat vagyunk, mi? )

Rajtnál sietés, indulunk! Rajt előtt 8mOd:

„Nem engedsz be, ugye?

Háááát, az nem lenne nekünk olyan jó!” Panterei, szép próbálkozás volt

Rajt utáni nyugalom, na nézzünk körbe! 6 hajó indult el???? Na neeeeee! Na mindegy, menjünk végig! Krajc bólyánál leáll egy hajó, érinti a bóját, 360, mi kerülgetjük a szél nélküli futamban. Közben kicsit átalakul a szél, úgyhogy krajc szakaszból hátszeles spízés lett és fordítva, így krajcban a befutó, star fölénk jön – star alánk megy, vigyázz! Star elcsúszik mellettünk, de ez azért érthető, így befutás 2. helyen.

Pancsolás és irány a kikötő, mert ma tényleg vacsi és buli lesz ám! Fifi sport klubban még csak alakulóban voltak az események, így ledőltünk egy picit és már puff, mindenki aludt is (kifáradtunk a kemény versenyzéstől! Vagy attól a nagy pohár bortól? Nem is tudom ). 5körül ébresztő, díjkiosztó és kész a vacsi!

2 futam, nekünk abból egy DNF, mégis két első helyezettünk van és két kupát kapunk, na ezt csinálja utánunk valaki!!! Viccesen álldogálunk a dobogón, 4en kihasználjuk minden fokát, mert mellettünk nem áll senki, ez a helyzet egyre komikusabb! Lehetne ennél rosszabb? Szerintetek??

Azért bekérdeztük, miért ez a kevés résztvevő és laza szervezés? Háááááát, a szervezőnek nem volt rá ideje! Miért, mivel foglalkozik még a szervező? CSAK vitorlázással! Tanulság levonva…

Na akkor mi legyen? Menjünk át Fonyódra, pattanjunk be az autóba és irány Földvár, legalább az este rúgjunk ki a hámból!

Ez így is történt, meg is jött a szél, ami egy idő után túlságosan is megjött, először csak lehúztuk a grószt, majd bereffeltük a vihar fokot is és így elszáguldoztunk hullámokon ringatózva egy kellemes viharban Szigligetig. Eleinte az volt a terv, hogy várunk egy kicsit és folytatjuk az utat Fonyódra, de aztán bepunnyadtunk és 11kor már aludt a csapat.

Vasárnap korán reggel csipás szemmel nézelődés jobbra-balra: jaaa, hogy már 10 óra van? Legalább kialudtuk magunkat Pakolás, rendrakás, ruhaszárítás és indulás reggelizni Szigliget hangulatos kis kikötőjében (mindenkinek ajánljuk: csendes, gyönyörű, hangulatos környezet, lehet sütögetni, de az étterem konyhája is kiváló).

Áthajózás kellemes kis szélben Fonyódra, mert Safiék mennek Bonyhádra Bianka lovas bemutatóját megnézni, terv szerint Joli és Zacsi viszi vissza a hajót Kenesére.

Fonyódon csörög Safi mobilja: Bianka érdeklődik, mikor érkezik az ő apukája és közben sztorizgat egy kicsit:

Leestem a lóról és azt már meséltem, hogy leestem a lovas kocsiról is? Nem? Hát fejjel előre leestem, de most a másik oldalamat ütöttem meg! És azt már meséltem, hogy megégettem a kezem? Aggódó apuka próbálta visszafogni magát, de azért megkérte az életveszélyes lányát, hogy addig próbáljon meg életbe maradni, míg oda nem érnek, hogy legalább még egy fotót tudjanak róla készíteni

Na Joli, indulhatunk! Kikötőből kiérés, no szél L és ez így maradt este 10ig, amikor ki nem kötöttünk több órás motorozás (öööööö, persze csak a kikötő előtt, de Fonyód és Kenese között annyi kikötő van ) után!

És hogy megyünk-e jövőre is erre a versenyre? Nem valószínű, sőőőőt!

Csillagtúra - túraverseny

2007-07-26T20:29:00.000+02:00

Kategória 1 hely + külön díj legnépesebb mezőny első helyezettjének!

Motto: Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek

Reggel a decken már 5 körül elviselhetetlen volt a meleg, úgyhogy korán keltünk. Kapitányunk bent gubbasztott a kabinban, de 7 körül már ő is mocorgott. Robika telhetetlen bendője azonnal jelzéseket adott, így kipakoltuk a felesleges cuccokat és nekiláttunk reggelit készíteni. Pakolás közben megérkezett Maki és Zsolti is, így Makit rögtön befogtuk az egyik legjelentősebb pozícióba: ő készítette a francia pirítósokat nekünk , ami isteni lett!

Alapstratégia Almádiból indulás volt és utána neki a nagyvilágnak, ezért elindultunk, hogy Almádiban a molóhoz áthelyezzük egy kicsit a székhelyünket. Na ez meg is történt, természetesen ismerve a csapatot, kisebb kalamajkával Kiabálós rohanós Safi kapitány ötlete alapján megközelítettük a stéget és Zsolti az instrukciók alapján a vasoszlophoz kezdte el kikötni a ladikot és tuti-ami tuti, letette a szemüvegét, nehogy beessen a vízbe. Naná, hogy beesett! Indulhatott a búvárkodás, de a tulajdonos szuper talpával ezt is megoldotta.

Na most már rajtoljunk már!

9kor rajtoltunk is, kiabálás, rohangálás, feladatok kiosztása nélkül! Ja, hogy elvágtattunk mindenkitől, mint egy versenyparipa? Az már csak részletkérdés

Alsóőrs előtt csúnyán leállt a szél, szenvedés, spí fel-spí le (na és ezt még olvashatjuk párszor :). Majd elővettük a ponttáblát, hogy akkor most már gondolkodjunk

Újabb terv: Siófok-Füred-Siófok-Füred-Almádi-Badacson-Füred.

A szél támogatta is ezt a tervet teljes mértékben, így megkezdtük az ingázást. 2. siófoknál viszont azt a döntést hoztuk, hogy inkább irány Almádi, mert már az idő egy kicsit előbbre járt, így du 3 után vettük Almádit és nekivágtunk Badacsonynak.

Navigációs pont-navigációs pont-navigációs pont… Hol is van? Na szóval ha Zánka-Szemes és Tihany-Badacsony, de hol is van Szemes? Áááááááááá, irány a wc ajtó, ott a tuti térkép, majd ez mindent megold Így is történt! Szuperkütyükkel felszerelkezett kapitányunk már be is rajzolta a pontot, na mondjuk persze ezzel össze-vissza rajzolta a Balatont

Kicsi a szél, Zacsi ülj le lébe Maki és Zsolti mellé! Leülés-nekidőlés a szuperfantasztikus korlátszerű pántnak, mire az pakk és már el is szakadt! Nincs gond

, tartjuk az egyensúlyunkat, vagy mégsem? És Zacsi már be is lökte Makit a vízbe, kiborító egy nőszemély! Maki, mondtuk, hogy ne fürgyééé le!

Röhögéstől nem sikerült gyorsan magunkhoz térni, de idővel összeszedtük magunkat Akkor irány a pont! No de Robika pocija óraműpontossággal bejelentkezett, így Zacsi lement szaunázással egybekötött vacsi előkészítésre a kabinba, miközben ufo felkerült a szokásos helyére. Szél leáll, ideális idő a vacsihoz! Előtte persze egy kis előétel, mert hát anélkül nem vacsora a vacsora! Baconos krumpli sült hagymával és sült hússal, az élet csúnyán kibabrált velünk, mi? upsz, jött egy kis szél! Juhujj, elpakolás, beindulás! Ott is az a navigációs pont, vettük is 22.18kor! Opppá, közben változott az utiterv, Badacsony skip, irány Révfülöp, az is sok pontot ér, no meg visszakell érnünk megint a ponthoz, így éjfél után kicsivel vettük fülöpi révet, majd irány vissza a keleti medence. Leáll a szél, spi fel, spí le, beindul a szél, spí fel, spí le, spí fel, spí le. „Kik vagytok? Piros pontot keressetek!”

Csövön át ami a csövön kifér egy gyönyörű napfelkelte alatt! Na, most mi legyen? Alsóőrs vagy almádi? Na akkor számoljunk, ha átlag 2/4/6/8 csomóval megyünk, akkor mikorra hova érünk? Ajjjaj, Almádira már nem marad időnk, marad Alsóőrs és vissza Füred 6.48kor! Na de hölgyeim és uraim, itt a szél, na nehogy már ott várakozzunk Füreden! Mi lenne, ha elmennénk Földvárra? Szuperkütyü beindítva, mikorra érünk oda? Ha nem gyengül a szél, 8.20-ra! Akkor irány horány, öööö ill. Földvár

Gyengül a szél, mikor érünk oda? És visszafelé mennyi Füred? És mennyi Földvár? És mennyi idő van most? Zsolti nem szerénykedett a kérdésekkel A fedélzeten a hangulat a tetőfokára hágott, izgalom mindenkiben, odafigyelés, koncentrálás, igazi kis csapat vagyunk mi, úgy nézem

8.48kor földvári bólyavétel és már spí fel – hiba nélkül – és uccu neki Füred! Öreg Tihany előtt jó döntéshozatal kapitányunk által: vegyük le a spít és genua-val rongyoljunk tovább! És így is történt, 9.32kor befutás! Jujjj, hol végezhettünk és azért jók voltunk, akár mi is lesz, nem gyerekek?

12kor eredményhirdetés, no de addig ne fürgyé le!

Teljes kómás állapotban 12körül odavonszoltuk magunkat, de még nincsenek meg a számok, menjünk inkább ebédelni! Na mondjuk ez jó ötlet volt, mert legalább egy kis energiát vittünk be! Közben megérkezett Évi, akinek egészséges energiáját mindenki irigyelte, mert nekünk egy széken való ücsörgés is borzasztóan sok energiát kívánt!

14kor eredményhirdetés! Ilyen különdíj, olyan különdíj, és a legtöbb hajóval indult hajóosztályban első lett a Dolce Vita! Mi van???????? Na de akkor megnyertük a hajóosztályt! Juhujjjjjjjjjjjjjjjj!

Mennyi pontja van a többieknek (értsd itt cirkálók, 8Mod, stb), hogy összetettben 8. helyen végeztünk 50 feletti indulóból? A szupercsapat az szupercsapat

Egy élmény volt!!!!!!!!!

2007. július 14. - Kenesei verseny

2007-07-15T20:28:00.000+02:00

Pénteken este volt egy kis hisztim, mert úgy nézett ki, hogy ezen a hétvégén megfosztanak a legkedveltebb felnőtt játékszeremtől.

Aztán volt némi kilátás, hogy mégis összejön valami kis verseny, amit talán egykezesben nyomom. Este 9 felé telefonáltam kettőt és mind a két beszélgetés eredményes volt, mert a Robika és a Tamás azt mondta, hogy jön. A jelek szerint hárman indultunk volna de reggelre már mindenki csatlakozott így teljes full hajóval indultunk a versenyen + Picur. Szóval szombat reggel szinte teljes szélcsendben rajtoltunk. Majd 10 perc várakozás után a célvonalon elrajtoltunk. Az első bolyánál úgy 200m előnnyel fordultunk, mert az új kapitány (Robika) jól vitte a hajót. Sajna a déli bolyánál már a Siposék, a jóval nagyobb hajóval beértek és leelőztek.A versenyt két óra alatt teljesítettük.

Egy kis időre úgy nézett ki, hogy nekünk bejön a déli oldal, de 50 méterrel előttünk értek be. Így össz másodiknak jöttünk be, de kategória első helyét szereztük meg, a második a KATEGÓRIÁNKBAN összetettben 6. lett.

Kaptunk kupát, és sok egyéb mást: West Sport vásárlási kedvezményt, Aqua magazin előfizetést, 7 törölközőt.

Teveli Horváth Olivér

2007-07-14T23:21:00.000+02:00

Születtem: Budapest 1968.05.17. Iskoláim mindenki által ismert szokásos módon zajlottak, meghatározóbb volt a 9 éves koromban elkezdett csapatsport, a vízilabda, ami személyiségem fejlődésére volt nagy hatással A vízhez való kötődésem és a sport életem végéig való gyakorlása miatt 1994-ben tanultam meg vitorlázni. Három éve versenyeken is részt veszek. A csapatsport folytatása reményeim szerint tovább csiszolhatja “szellemi és testi fejlődésemet”.

Sáfián László

2007-07-14T23:07:00.001+02:00

1966. áprilisában születtem, fiatalon 5 évig kajakoztam versenyszerűen. Talán innen maradt meg a víz és a napfény szeretete. Hobbiként 10 évig szörföztem, majd megpróbáltam a vitorlázást és a kíváncsiságból szerelem és életforma lett. 8 éve vitorlázom, abból 5 éve igen intenzíven versenyzem, a Balatonon és a tengereken egyaránt. Téli időszakban rendszeresen Kite-ozom. Aci666

Sáfián Bianka

2007-07-14T22:54:00.001+02:00

1996-ban születtem. 5 éves korom óta édesanyámmal Torontóban élünk. Szeretem a lovakat meg a kutyákat és a szárazföldi rákokat. Nagyon szeretek vitorlázni, mert nagyon változatos, mindig más helyeket látok. Ha édesapámnál vagyok Magyarországon, akkor mindig bevesznek a csapatba! 5 érmem van már és nyertem versenyt is a fiúkat megelőzve! Indultam már a Kékszalagon is!

Barabás Évi

2007-07-14T22:50:00.000+02:00

Versenyszerűen úsztam tíz évig , majd gyerekeket tanítottam a víz szeretetére és a biztonságos mozgásra. A tengeren és a Balatonon egyaránt indultam több nagy vitorlásversenyen, fantasztikus élményekkel gazdagodtam. A szabadságot, a győzelmet, a szelet, a vizet és a csapatmunkát jelenti nekem a vitorlázás. Egyszerre és együtt, egy csapatban húzzuk egy irányba a köteleket, meg akarjuk érteni egymást, és közben mindig felfedezünk valami újat.

Kékszalag 2007.

2007-07-09T20:26:00.000+02:00

Azért a Kékszalagon elindulni - nem semmi…

Egy nap, mire kipakolod a hajóból a felesleget - ami verseny közben úgyis kiborulna, leesne, összetörne, fel-alá-ide-oda csúszkálna ; aztán lemerülsz a jeges vízbe (mert éppen hidegfront van a Balatonnál) és órákig súrolod a hajó aljáról a ráragadt moszatokat, mert minden tizedmásodperc fontos lehet; képes vagy hajnali ötkor felkelni és elindulni Füredre, hogy le ne késd a rajtot…

Ehhez képest 23 órán keresztül ébren lenni és a szeleket fogdosni a vitorla számára - már tiszta élvezet.

Ja… az eredmény: 77 befutottból 7. hely 2007-ben 07 hó 7-én 77-es rajtszámmal - ja és most vettem észre hogy a kocsimban 77 000 km van …

!!! Dolce Vita !!!

2007-07-08T09:57:00.000+02:00

Sáfián László vagyok.

41 évesen az élet sok területén próbára tettem magam, különböző dolgokat próbáltam ki mind a szakmai, mind a hobby oldalon. Szörföztem, bicikliztem, motoroztam,görkoriztam, snowboardoztam,buvárkodtam, kite-oztam, de mindig hiányzott valami kis plussz az életemből.

1999-ben kerültem először közelebbi kapcsolatba egy vitorlás hajóval és azóta targoncával sem lehetne elvontatni a közelükből. Jó néhány különböző típusú vitorlást kipróbáltam, de egyik sem volt pontosan olyan, amilyet elképzeltem magamnak, így 2002-ben építettem egy saját hajót tapasztalataim alapján. Akkoriban még nem tudtam sokat a hajók építéséről/építtetéséről, de a magyar vitorlástársadalom tagjai segítségével úgy érzem, sikerült egy olyan hajót megalkotnunk, amely kifejezetten alkalmas a vitorlás sport élvezetére. Ez több megközelítésből is igaz, hiszen nemcsak a versenyeken érünk el kiváló eredményeket, a hajó egy hétvégi kirándulásra is tökéletesen megfelel.

„Gyakorlatilag a vitorlással hajózni a lehető leglassabb módja annak, hogy valahová eljuss, ahol aztán semmi keresni való sincs. Pontosabban ahhoz lehet hasonlítani, amikor beállsz egy hideg zuhany alá, lekapcsolod a lámpát, és úgy kb. 5 percenként széttépsz egy százdollárost. Vigyázz, ha egyszer megérint, életre szóló szerelem lesz, amit nem lehet elég későn elkezdeni és amiből nem lehet kiöregedni!”

Sáfián László

BMW TOP200 2007

2007-07-02T10:24:00.000+02:00

9 kategóriában 32 hajó 240 versenyző vágott neki a II. BMW Top 200 Vitorláskupának. Napsütés és a versenyzésre ideális 6-7 m/s-os északi szél fogadta a versenyzőket a rajtnál. A túraversenyre 9 kategóriában 5 percenként rajtoltak el a hajóosztályok. A pálya Balatonkenese - Balatonalmádi - Balatonkenese - Balatonaliga - Balatonkenese volt. A verseny közben megfordul és le is gyengült a szél, így az északi szél DK-re fordul és 3-4 m/s-ra mérséklődött. A vitorlásverseny érdekessége volt, hogy három Kékszalag esélyes hajó is megmérettette magát. A Gyenese Balázs kormányozta Lisa a BMW-Diplomacy & Trade színeiben megnyerte a versenyt a szintén másik nagy esélyes Soponyai Géza vezette IKR színekben vitorlázó Avatar előtt, érdekesség, hogy a két nagyágyú közé befutott az RTL csapata a Sáfián László irányította Dolce Vita hajóval. A harmadik nagyesélyes Autópályakezelő a Diego-val csak a hatodik lett, megelőzte őt két Nautic az Arwen és a Meniscus II, mindkettő az Interfruct színeiben.

sailing.hu

British Columbia kupa

2006-05-10T10:22:00.000+02:00

Az Adrián rendezett versenyen összesítésben 12 hajóból a 2. helyet szereztük meg.